A közgyűlés döntött a névváltoztatásról is

2023. január elsejei hatállyal megváltozott a korábbi közigazgatási egységként funkcionáló megyék elnevezése, helyükre a vármegye elnevezés lépett. Az országgyűlés tavaly nyáron az Alaptörvény 11. módosításaként elfogadott rendelkezése természetszerűleg érinti az élet számos területét, a közigazgatás intézményei mellett nem kivétel ez alól a sport, és azon belül a profi és az amatőr labdarúgás világa sem. A 2023. április 21-én, pénteken megtartott tartotta éves küldöttközgyűlését a Magyar Labdarúgó Szövetség, amelyen a küldöttek a megyei igazgatóságok vonatkozásában megszavazták a vármegyei megnevezést. Ennek értelmében április 24-től kezdődően az eddigi megyei igazgatóságok vármegyei igazgatóságokká váltak, mindenkori vezetőjüket a területi igazgató megnevezés illeti meg. (A pénteki MLSZ-közgyűlésről szóló beszámoló itt olvasható: https://szovetseg.mlsz.hu/hir/megtartotta-eves-kuldottkozgyuleset-a-szovetseg)

Igazgatóságunk új elnevezése: MLSZ Heves Vármegyei Igazgatóság. Érdekesség, hogy az egyes területi egységek közül egyedül a Budapesti Igazgatóság neve nem fog változni. A vármegye, mint szervezeti egység bevezetése számos, a napi munkában való folytonosság megteremtése érdekében kötelező érvénnyel végrehajtandó változtatást (pl. közösségi média profilok, honlap, igazgatósági címer, molinók, oklevelek, versenykiírások, paramétertáblák stb.) tesz szükségessé, amelyek azonban a sportszervezetek irányában nem jelentenek látványos módosítást. 

Magyarország kormánya tavaly nyáron dr. Kocsis Máté, a Fidesz-MPSZ frakcióvezetőjének előterjesztésére fogadta el a vármegyék visszaállításáról szóló törvényjavaslatot, amelynek Magyarországon történelmi hagyományai vannak. A 2022 júliusában elfogadott törvény előterjesztése az alábbi indoklást tartalmazta: „(...) a vármegye szó használatának visszaállítása a mai magyar jogrendbe biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is tovább éljenek. Emellett a vármegye szó használata a nemzeti összetartozás eszméjét, közös történelmi emlékeink megőrzését és egyben a magyar demokrácia nemzeti karakterét is erősíti. A vármegye kifejezés használatával jobban hangsúlyozható, hogy a magyar államszervezés és államszerkezet központi gondolati motívuma a nemzeti szuverenitás és ezen keresztül az európai civilizáció sarokköveinek megvédése (...)” A rendelkezés 2023. január 1-jén lépett hatályba.

A vármegye, mint alapvető magyar közigazgatási egység megjelenése már a keresztény magyar állam megalapítója, I. (Szent) István király uralkodása idejére esik, aki a maga korában ötven vármegyét szervezett az ország területén, amelyek nem csupán közigazgatási egységként funkcionáltak, hanem gazdasági szereppel is bírtak, valamint az ország védelmét is szolgálták, központjukban a várakkal.
Törvényi szinten egyébként I. (Szent) László király törvénykezési gyakorlatában jelenik meg először a vármegye kifejezés, amelynek a katonai szerepe a 14. században igencsak felértékelődött, majd az oszmán-török hódítások idején az ország védelmének kulcsfontosságú gerincét jelentették, a katonai ellenállás szilárd támaszai voltak. Szerepük egészen a 18. századig felfelé ívelt, ebben az időben a vármegyeinek nevezett kis- és középbirtokos politikai pozícióinak megerősödését hozta magával. Az 1848-as polgári átalakulással a megjelenő önkormányzatiság mellett a vármegyék közigazgatási szerepe továbbra is fennmaradt, a szabadságharc idején és az ún. áprilisi törvényekben az ugyancsak használt megye kifejezés mellett a vármegye, mint hivatalos elnevezés is a köztudatban élt.

Noha a vármegyék szerepe, száma és területe a magyar történelemben gyakran változott, identitásképző szerepe évszázadokon át folyamatosan fennmaradt. Maga a megnevezés egészen a második világháború utánig, 1950-ig fennállt, hatályát az 1949. évi XX. törvény szüntette meg, helyét ekkortól vette át a megye megnevezés, amely az egykori tanácsi rendszer kialakulásával, illetve a megyerendezéssel vette kezdetét.

(Az MLSZ Pest Vámegyei Igazgatóságának cikke nyomán.)